Xenobiológia
   
Faj: minbari
Típus: emlős
Szaporodás: szexuális úton
Ivarérettség elérése: 16 évesen
Terhesség időtartama: 10 hónap
Utód: általában 1
Átlagos magasság: Férfi: 195 cm
Nő: 158 cm
Átlagos súly: Férfi: 85 kg
Nő: 50 kg
Telepatikus tulajdonság: van, átlagos szint: P6
Intelligencia: 6-os szint (IQ: 160-190)
Erő: 5-ös szint
Férfi: 100 kg
Nő: 65 kg
Élettartam: Férfi: 140 standard földi év
Nő: 140 standard földi év

A minbarik két lábon járó emlősök. Rendkívül erős belső vázzal rendelkeznek, mely könnyen felismerhető tar fejükön és a koronaszerű csontkinövésen, mely keretezi a fej hátulját és a nyakat, valamint levezet a háton a gerinc mentén. A minbariknál nem fedezhetőek fel eltérő fajták, az évszádokon át létrejött vegyes kapcsolatok az eredeti típusok eltűnéséhez és egy teljesen egységes új nép kialakulásához vezettek.

Az ókori időkben két különböző minbari néptípus létezett, a Mélyföldiek és a Magasföldiek. A magasföldiek általában kisebb növésűek voltak mélyföldi társaiknál, mivel elsősorban a magashegységekből és a bolygó északi félgömbjéről származtak, melyet szinte teljes egészében sarkköri jég borít. A magasföldi férfiak átlagmagassága 160 cm, míg a nőké mindössze 140cm volt. Ezzel szemben a mélyföldi férfiak elérték a 220 cm-t, a nők a 190 cm-t. Ezen két típus egyesülésével jött létre a minbarik jelenlegi egyetlen törzse, bár a fent említett két eredeti fajta egyes testi jellemzői néhány klánnál a mai napig felismerhetőek. A bőrszín és az arcberendezés alapján manapság már nem lehet megkülönböztetni az eredeti típusokat, néhány bizonyíték azonban arra mutat, hogy korábban ez nem volt így.

Mint a legtöbb emlősnél, a klónozás és a géntechnika használata mellett a minbariknál is szükséges a természetes úton végbemenő szaporodás. A minbarik legnagyobb részt egész életükre házasodnak. Igen ritka köztük a válás vagy a különélés, s általában ez is rendkívüli események következménye. Nagyon ritka eset, hogy egy megözvegyült minbari újraházasodjék.

A minbari nőknél nem létezik olyan menstruációs ciklus, mint a földi nőknél, s mindössze hát standard hónap alatt egyszer eshetnek teherbe. Ha a nő nem termékenyül meg, a pete egyszerűen felszívódik a méh falának szöveteibe. A párosodás gyümölcse általában egyetlen utód, rendkívül ritka, hogy minbari kettős vagy hármasikreknek adjon életet.

A közhiedelemmel ellentétben a minbarik húsevő élőlények, sokféle állat húsával táplálkoznak. Ugyancsak kedvelik a nagyon forró, csípős ételeket, bár ízlelésük és szaglásuk más fajokhoz képest igen gyenge.

A minbarik testfelépítése erőteljes, erősebb mind az emberekénél, mind a centauriaknál. Ez rendkívül erős csontrendszerüknek köszönhető, mely közel kétszerese az emberekének. A minbarik ugyancsak jóval ellenállóbbak az embereknél, könnyebben viselik a testi sérüléseket és tovább bírják élelem nélkül, mint egy átlagos földi.

A minbarik rugalmasságának egyik fő oka az, hogy különlegesen összetett érrendszerrel rendelkeznek. Ez a tulajdonság szabad szemmel is felfedezhető a nagy hajszálereken és vénákon, melyek mélyen a test külső felszíne alatt futnak. Ez a rendszer biztosítja a minbarik erős véráramát és testhőmérsékletük állandó fenntartását sokkal biztosabban, mint az embereké, lehetővé téve fagyos bolygójuk alacsony hőmérsékletének túlélését. A minbarik nem izzadnak, ehelyett az alvási ciklusuk alatt szervezetük egy bizonyos folyadékot választ ki.

Ez az összetett rendszer adja a minbarik alacsony tűréshatárát a forró környezettel szemben. 32 °C körüli homérsékleten már meglehetősen gyorsan kifulladnak, a 40 °C körüli hőmérséklet pedig néhány órán belül a halálukhoz vezet.

Nerys